Magyar irodalom alapvizsga tétel

Vörösmarty Mihály pályaképe és Szózat című költeményének elemzése

Helye világviszonylatban is a romantika nagyjai között van.

Szegény sorsú Fejér megyei kisnemesi család fia volt. Kápolnásnyéken született 1800-ban.

Tanulmányok:

- A középiskolát a székesfehérvári ciszterci és a

- pesti piarista gimnáziumban végezte.

- 1817-1821-ben a pesti egyetem hallgatója volt.

- A tanulás és a tanítás mellett sokat olvasott és kezdett verseket írni. A visszahúzódó csendes diákot társai zárdás barátnak, s hogy verseit magyar nyelven írta - vadmagyarnak csúfolták.

- 1817-ben meghalt apja, a család nehéz anyagi helyzete miatt Vörösmarty 1818-tól Perczel Sándor három fiát nevelte Pesten.

- Pesten folytatta a jogi gyakorlatot és megvalósította apja álmát, 1824-ben ügyvéddé avatták.

Irodalmi karrier

A Zalán futása című hőskölteménnyel tűnt föl először.

Tagja az AURÓRA körnek, s az irodalmi társaság egyik vezéralakjává válik. A politikai helyzet hatására 1836-ban megírja a Szózatot, amely az ország koszorús költőjévé emeli.

Az 1848-as forradalom Őt is magával ragadja, de nem emelkedik fel a forradalmi vezetők közé, s nem vállal jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után Ő is bujdosik, s a változást a "jobb kort" soha nem éri meg. Kegyelmet kap. Megpróbálja családja számára előteremteni a mindennapi kenyeret, de azt költőként már nem tudja, mert nincs lelki ereje - mélabúba, esik.

Vörösmarty ötvenöt évet élt, 1855-ben halt meg. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózatja Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett.

Szózat (1836)

· Műfaja: óda

· Keletkezése: A feloszlatott országgyűlések, Wesselényi és Kossuth letartóztatása után, a reformmozgalmak mélypontján keletkezett.

• Szerkezete: Skót balladaforma, szónoki beszédre emlékeztet.
• Témája: Felkiáltás, kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Az egész nemzethez szól, de úgy, hogy az E/2. használatával bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval.

1.-2. vsz.: A tántoríthatatlan hazafiúi hűség követelése a válságos történelmi helyzetben.

3.-5. vsz.: A dicső nemzeti múlt felidézése. Az igazságtalan sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be.

6.-7. vsz.: Jelen. Vörösmarty bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van a népek nagy családjába tartozni.

8.-10. vsz.: Megszólal Vörösmarty jövőbe vetett hite. Teljes bizonyosság affelől, hogy a múlt és jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt.

11.-12. vsz.: A nemzethalál víziója.

13.-14. vsz.: Az első két versszak megismétlése, keret, DE szórendcsere.

Verselése: Chevy Chase strófa, a skót népballadák verselése. Vörösmarty nyomán a helytállás versformájává vált a lírai köztudatban, s Arany A walesi bárdokban ezzel a formával megidézi a Szózatot.